2020. február 14-én hivatalosan is új korszak veszi kezdetét Faenzában. Ettől a naptól kezdve búcsút veszünk a Scuderia Toro Rossótól, és üdvözöljük a helyét átvevő Scuderia AlphaTaurit. Ennek apropóján pedig emlékezzünk meg a Toro Rossóra, mely a 14 szezonja alatt beírta magát a Forma-1 történelem könyvébe.
Az egész történet még 2004 év végén kezdődött, amikor is Dietrich Mateschitz felvásárolta a Jaguar Forma-1-es csapatát, ezzel pedig 2005-ben a Red Bull már nemcsak, mint szponzorként, hanem csapatként volt jelen a Forma-1-ben.
Azonban a Red Bull már ekkor is sok fiatal tehetséges pilótát támogatott a junior kategóriákban, azonban egy csapatban csak két pilóta versenyezhetett, melyből az egyik ülést a rutinos David Coulthard foglalata el, aki a csapat vezére is volt akkoriban. Kezdetben az volt az ötlet, hogy a másik ülést, a Red Bull két pártfogoltja, Christian Klien és Vitantonio Liuzzi két-két futamonként cserélgeti egymást közt, azonban végül az első kört követően úgy döntöttek, Coulthard állandó társa a 2005-ös szezon végéig Klien marad, míg Liuzzi addig maradt a csapat teszt- és tartalékversenyzője.
Hogy a következő években a Red Bullnak ne azon kelljen sakkoznia, hogy az általuk támogatott tehetségeknek hogyan szorítson ülést a Forma-1-ben, Dietrich Mateschitz 2005 év végén felvásárolta a faenzai központú Minardi csapatot, mely 27 évig volt jelen a Forma-1-ben, azonban az utolsó években rendre pénzügyi gondokkal küzdöttek.
A Minardit átnevezték Toro Rossóra (ami igazából olaszul Red Bull), mely csapatnak nem más célja volt, mint a Red Bull protezsáltjainak helyet adjanak.
Az utolsó V10-es motorral versenyző F1-es csapat
2006-ban a Forma-1-ben V10-es szívómotorokról 2,4 literes V8-as motorokra váltottak, egyetlen egy csapat, a Toro Rosso kapott engedményt arra, hogy financiális okokra hivatkozva a szezon során lefojtott V10-es motorokkal versenyezzenek.
Ezzel pedig a Toro Rosso legelső Forma-1-es autója, az STR1 lett a sportág történelmének utolsó olyan autója, amelyben még V10-es motor zúgott fel.
A lefojtott V10-es motorral bár volt némi előnyük az egyenesekben, sok pluszt nem hozott nekik, rendre a mezőny hátsó felében versenyeztek. Egyetlen egy pontot szereztek, a rajtbalesetben rengeteg áldozatot számláló USA Nagydíjon sikerült Vitantonio Liuzzi révén elért nyolcadik hellyel egy világbajnoki pontot szerezniük. (Akkoriban még a 10-8-6-5-4-3-2-1-es pontrendszer volt érvényben.)
Red Bull tehetségeinek felfuttatói
A Scuderia Toro Rosso tulajdonképpen azért jött létre, hogy a Red Bull által támogatott tehetségeknek helyet tudjanak biztosítani a Forma-1-ben, hogy aztán képességeiket megmutatva megragadjanak a Száguldó Cirkuszban.
Akkoriban különösen igaz volt (sajnos azért még mai is jelen van), hogy aki a Forma-1-be akar jutni, ahhoz nem elég a tehetség, a pénz ugyanannyira, sőt az esetek nagy részében sokkal többet számított az, hogy ki milyen anyagi háttérrel rendelkezik. A Red Bullnál viszont a koncepció azon alapult, hogy a kevésbé jó anyagi háttérrel rendelkező, ám tehetséges versenyzőket felkarolták, és a Forma-1-ig állták a költségeket. Céljuk az volt ezzel, hogy minél több tehetséges pilótának megadják a lehetőséget a Forma-1-ben.
A Red Bull Junior Akadémiával a Red Bull volt az első csapat a Forma-1-ben, akik elkezdtek az alsóbb osztályokban levő fiatal tehetségeket támogatni, segítve őket ezzel a Forma-1-be kerülésbe. Ennek a programnak a vezetője lett dr. Helmut Marko, korábbi Forma-1-es pilóta, és egyszeres Le Mans-i 24 órás futamgyőztes (1971).
A Scuderia Toro Rosso 14 szezonja alatt 14 versenyzőnek adott lehetőséget. Időrendi sorrendbe haladva: Vitantonio Liuzzi, Scott Speed, Sebastian Vettel, Sebastian Bourdais, Sebastien Buemi, Jaime Algersuari, Daniel Ricciardo, Jean-Eric Vergne, Danyiil Kvjat, Max Verstappen, Carlos Sainz, Pierre Gasly, Brendon Hartley, Alexander Albon.
A csapat számára az igazán nagy pilótakeringő az utolsó négy szezonban zajlott, amikor is hat versenyző is megfordult náluk. Különösen a 2017-es szezon volt e téren nagyon különleges, hiszen abban az évben kimaxolták annak a lehetőségét, hogy egy csapat egy évben négy versenyzőnek adhat lehetőséget: az évet még a Carlos Sainz – Danyiil Kvjat párossal kezdték, azonban az utolsó, Abu Dhabi Nagydíjon már Pierre Gaslyval és Brendon Hartley-val álltak rajthoz.
Az, hogy a csapat ilyen sok pilótát is foglalkoztatott, annak egyik legfőbb oka az volt, hogy a Red Bull szeretett volna minél több tehetségének lehetőséget adni a Forma-1-ben. Akit úgy éreztek, hogy nem képes a Forma-1-ben megvetni a lábát, attól másfél-két szezon után elbúcsúztak. Így járt Vitantonio Liuzzi, Scott Speed, Sebastien Bourdais, Sebastien Buemi, Jaime Algersuari, Jean-Eric Vergne és Brendon Hartley. Igazából ebbe a listába Danyiil Kvjatot is belevehetnénk, akitől 2017 őszén szintén megváltak, ám mivel Brendon Hartley szereplésével nem voltak megelégedve, Gaslyt pedig kénytelenek voltak Ricciardo távozása miatt felvinni a Red Bullba, illetve a Red Bull Akadémián nem volt olyan versenyző, aki közel járt volna az F1-es szerepléshez szükséges 40 szuperlicenc ponthoz, reaktiválták őt.
Ez a sűrű pilótacsere azt is jelzi, hogy azért a Toro Rosso bármennyire is egy középcsapat, a nyomás eléggé nagy volt a versenyzőkőn. Aki nem tudott maradandót alkotni, azt külső szemmel kegyetlen módon rövid időn belül eltávolították, hogy aztán egy másik versenyzőnek adjanak bizonyítási lehetőséget.
Lehet ezért kritizálni őket, azonban bizonyos tények mellett nehéz elmenni.
A 2020-as mezőnyben hét olyan versenyző van, aki korábban a Toro Rossónál versenyzett: Sebastian Vettel (Ferrari), Max Verstappen (Red Bull), Alexander Albon (Red Bull), Carlos Sainz (McLaren), Daniel Ricciardo (Renault), Danyiil Kvjat (AlphaTauri), Pierre Gasly (AlphaTauri).
Közülük hatan vannak, akik Forma-1-es futamon képesek voltak felállni a dobogóra (Vettel, Ricciardo, Kvjat, Verstappen, Gasly, Sainz), három korábbi versenyzőjük futamot is nyert már (Vettel, Ricciardo, Verstappen), míg Sebastian Vettel pedig jelenleg az egyetlen olyan ex-versenyzőjük, aki világbajnok is tudott lenni.
Viszont, akiknek nem adatott meg, hogy a Forma-1-ben maradjanak, azok más sorozatokban találták meg számításaikat: Sebastian Buemi kétszeres WEC-bajnok és Le Mans-győzes és egyszeres Formula E-bajnok, Jean-Eric Vergne kétszeres Formula E-bajnok lett.
Emellett fontos azt is hozzátenni, hogy náluk írt történelmet Sebastian Vettel, mikor a 2008-as Olasz Nagydíj időmérőjén 21 évesen 2 hónaposan és 11 naposan mindenidők legfiatalabb pole pozíciósa lett, és Max Verstappen, aki 2015-ben 17 évesen 5 hónaposan és 15 naposan ejtette meg Forma-1-es debütálását Ausztráliában.
A sikerek
Mivel a Toro Rosso a Red Bull B-csapatának számított, amely csapatnak a lételeme a Red Bull tehetségeinek felfuttatása volt, akik közül a legjobbak felkerültek a nagy csapathoz, a Red Bullhoz, így számukra az elsődleges cél sohasem a győzelmek és a dobogós helyezések megszerzése volt. Sokkal inkább egy elő medence az igazi mélyvíz előtt, ahova csak azok mehettek, akik ebben az elő fázisban képesek voltak meggyőző teljesítményt nyújtani. Ennek okán a csapat világbajnoki szereplése mindig is másodrangú volt.
A csapat ennek ellenére elért jó néhány említésre méltó eredményt a Forma-1-ben.
Az egyik legkomolyabb sikerüket 2008-ban érték el, mely szezon az egyik legerősebb szezonja volt a csapat 13 éves történelmében. Ez volt az egyetlen szezon, ahol sikerült legyőznie a konstruktőri bajnokságban az anyacsapatot, a Red Bullt.
Ebben kulcsszerepet játszott Sebastian Vettel és az ő monzai csodája az esőben. Vettel az esős körülmények között előbb 21 évesen 2 hónaposan és 11 naposan a Forma-1 legfiatalabb pole pozíciósa lett, majd a következő napon az addigi legfiatalabb futamgyőztese lett, megszerezve ezzel a Toro Rosso első és egyetlen futamgyőzelmét!
2009-től viszont a Toro Rosso éles lejtmenetbe indult el. Ennek oka, hogy addig a szabályokat kihasználva a Red Bull kasztnijával versenyeztek, annyi különbséggel, hogy míg a Red Bull Renault motorokkal versenyzett, addig ők a Ferrrari V8-as motorjait használták. 2009-től viszont már megtiltották, hogy egy csapat egy másik istálló kasztniját használja. Persze bizonyos elemeket meg lehetett vásárolni egy másik csapattól (ahogyan manapság a Haas is teszi), de autótervezési szempontból önállóaknak kell lenniük.
A kezdeti évek nehezek voltak a csapatnak, 2009-ben utolsók lettek a konstruktőri bajnokságban, 2010-ben is csak az akkor debütáló kiscsapatokat tudták megelőzni. 2012-ben viszont leigazolták a nagy elismertségnek örvendő James Keyt technikai igazgatónak, akinek hála a csapat végül önálló konstruktőrként is megállta a helyét.
Persze Key munkáját sohasem segítette, hogy a csapat 2015 és 2018 között évről évre váltotta a motorpartnerét, így ezekben a szezonokban hiába volt meg a potenciál, hogy a 2008-as eredményüket megismételve hatodikak legyenek, a hetedik helynél előrébb egyszer sem kerültek- igaz 2015 óta a cél mindig is a konstruktőri bajnokság ötödik helyezése volt.
A csapat ezen időszak alatt több nagyon jó eredményt is elért: 2015-ben Max Verstappen révén előbb a Hungaroringen, majd Austinban is negyedikek lettek, nem beszélve arról, hogy Sainz a Spanyol Nagydíj időmérőjén az ötödik leggyorsabb volt.
Sainz a 2017-es esős körülmények között megrendezésre kerülő Szingapúri Nagydíjon megismételte Verstappen eredményeit, és karrierje során először végzett a negyedik helyen.
A 2018-as Bahreini Nagydíj pedig azért is marad emlékezetes a csapat történelmében, mivel Pierre Gasly negyedik helyezésével a 2015-ben visszatérő Honda első komolyabb sikerét érte el.
2018-ban Key távozott a csapattól, ugyanis a Red Bull látva a Honda fejlődését, ők is a japánok erőforrására váltottak, ennek okán pedig szerették volna annyira szorossá tenni a kapcsolatukat a Toro Rossóval, hogy a faenzai csapatnak tulajdonképpen már nem volt szüksége technikai igazgatóra. Viszont a 2019-es autó így is az ő felügyelete alapján készült, mely autó talán az egyik legjobb volt a csapat fennállása során.
A kaotikus Német Nagydíjon Danyiil Kvjat 2008 után vezette ismét dobogóra a Toro Rossót harmadik helyezésével, amelynek mindhárom fokán egykori/korábbi Toro Rossós versenyző állt Verstappen, Vettel és Kvjat személyében.
A Brazil Nagydíjon pedig a nyári szünetben lefokozott Pierre Gasly is megszerezte első Forma-1-es dobogóját. Tette ezt úgy, hogy a célvonal előtt Lewis Hamilton Mercedesével vívott egy gyorsulási versenyt, melyet végül ő nyert meg, és végzett a második helyen.
A Toro Rossónak ez a dobogó szintén nagyon kedves volt, mert szintén jelenlegi/korábbi versenyzőik állhattak fel a dobogóra Verstappen, Gasly és Sainz révén.
A csapat az évet a hatodik helyen fejezte be, megismételve ezzel a 2008-as eredményüket és csak hat pont választotta el őket attól, hogy a 2015 óta minden évben kitűzött konstruktőri ötödik helyezést megszerezzék.
Ennek ellenére a csapat boldogan mondhat búcsút a Forma-1-nek. 14 szezon, 268 nagydíj, 1 győzelem, 3 dobogós helyezés, 1 pole pozíció, 500 világbajnoki pont.
Képek: Toro Rosso (Twitter)
