Autosport Racing

A The Next Generation cikksorozat harmadik bemutatott versenyzője Esteban Ocon, aki 1 év kényszerpihenőt követően tér vissza a Forma-1-be a gyári Renault csapat színeiben.

A The Next Generation ciksorozat első felvonásában a kiválasztott versenyzők Forma-1-ig vezető karrierjükről, azok nehézségeikről lesz szó.

A The Next Generation cikksorozat legtapasztaltabb versenyzőjéről van szó, aki Ausztráliában már az 51. Forma-1-es nagydíján fog részt venni. A még mindig csak 23 esztendő francia versenyző 2018 év végén került parkolópályára, miután sehol sem talált magának ülést a rajtrácson. Pontosabban: a Racing Pointnál Lance Stroll érkezése miatt nem maradhatott, mentöövet pedig a Renault adhatott volna, akivel már majdnem megállapodott, amikor is bejelentkezett Daniel Ricciardo, ezzel pedig az egyetlen komolyabb lehetősége is elszállt. 

Noha a Helmut Marko jelezte neki, ha kilép a Mercedes kötelékéből, akkor ők alkalmazzák a Toro Rossónál, azonban Ocon hűséges maradt a csillagos alakulathoz, akik így jobb híján teszt- és tartalékversenyzői státuszban alkalmazták- adott esetben pedig valós esélye is volt arra, hogy 2020-ban ő legyen Lewis Hamilton csapattársa. Azonban Valtteri Bottas 2019-ben élete legjobb formájában versenyzett, így a Mercedes meghosszabbította vele a szerződését, Ocont pedig elengedték, hogy találjon magának egy másik csapatnál helyet az idei évre. 

A Renault második alkalommal már nem utasította vissza a tehetséges francia versenyzőt, aki 2020-ban visszatér a sportágba, annak a csapatnak a színeiben, akikkel eddigi formaautós karrierje szorosan összefonódik...

Szárnypróbálgatások

Esteban Ocon formaautós karrierje 2012-ben vette kezdetét, 15 évesen. A francia versenyző a Formula Renault 2.0 Eurókupa és a Formula Renault 2.0 Alps szériájában állt rajthoz. 

Első évében még a formaautók megszokása volt a cél, így  komolyabb sikereket nem sikerült elérnie. Előbbi sorozatban egy, utóbbiban két dobogós helyezést szerzett (mindegyik harmadik helyezés volt. Az alpesí szériában úgy sikerült a bajnokság hetedik helyén végezni (Eurókupán tizennegyedik lett), hogy két hétvégén nem állt rajthoz. Érdekesség, ebben az évben az Alps bajnokságot az Alpha Tauri orosz versenyzője, Danyiil Kvjat nyerte meg.

2013-ban maradt az Eurókupán, ahol sikerült megnyernie a junior kategóriát, míg az összesített lista harmadik helyén végzett az Alpa Tauri másik versenyzője, Pierre Gasly és Oliver Rowland mögött. Ocon a hét hétvégéből csak kétszer nem tudott legalább egyszer felállnia a dobogóra, az utolsó két hétvégén ráadásul két futamgyőzelmet is szerzett.

Nem ekkor szerezte az első formaautó futamgyőzelmét, ugyanis az év során pár hétvégén a Formula Renault 2.0 NEC bajnokságában is rajthoz állt, amelynek hockenheimi szezonnyitóját sikerült megnyernie.

Azonban az Eurókupán aratott első futamgyőzelme (Paul Richard) azért is volt jelentős, mivel ezt követően igazolta le őt a Lotus a pilótanevelő akadémiájukra, akik innentől kezdve támogatták a még csak 17 éves pilótát.

A Lotusos szerződésnek köszönhetően a Prema csapat színeiben rajthoz állt az év végi makaói F3-as futamon. Ez azért is volt érdekes, mivel korábban még nem vezetett F3-as autót, s mindjárt a legnehezebb versenypályán kellett bemutatkoznia.

De Ocon ügyesen állta a kihívást. A 28 fős mezőnyben az időmérőn a tizenötödik időt autózta meg, amit a kvalifikációs versenyen tizedik helyre javított, majd a vasárnapi fő futamot is ebben a pozícióban fejezte be. Ez összességében egy eredményes bemutatkozásnak nevezhető.

Az egyetlen ember a mezőnyben, aki bajnoki küzdelemben legyőzte Max Verstappent

2014-ben a Premával már a F3-as Európa bajnokságban versenyzett, ahol vele egy időben  mutatkozott be a 16 esztendős Max Verstappen. 

Előzetesen mindenki az ifjú Verstappenre volt kíváncsi, akinek a marketingje már a sorozatot megelőzően is magasan mozgott annak ellenére, hogy ez volt az első éve a formaautózásban! Ennek persze két oka is volt: a nagyon sikeres gokartos pályafutása és az, hogy a fiatal versenyzők gokartozást követően nem egyből F3-as bajnokságban versenyeztek, hanem előtte egy kisebb sorozatban, az autók megszokása érdekében.

A reflektorfény tehát kezdetben Verstappenre szegeződött, aki már az első, silverstone-i hétvégén megmutatta, hogy miért is van ez így. Legelső F3-as időmérőjén a negyedik legjobb időt futotta meg. Ocon is nagyszerűen ment, ő a harmadik leggyorsabb volt, ám mivel ekkor még kevésbé volt ismert, így a figyelem inkább a holland társára szegeződött.

Verstappen végül be sem tudta fejezni első versenyét, mivel a rajtot követő csetepaték során annyira megsérült az autója, hogy ki kellett állnia. 

Oconnak ennél jobban indult az F3-as karrierje: második lett az első futamon. A második és a harmadik futamot a pedig a pole-ból indulva kezdhette meg, azonban ebből csak az elsőt tudta győzelemre váltani. A harmadik futamon harmadik lett, mely verseny legemlékezetesebb momentuma ő és Verstappen párharca volt a második helyért, amit a holland nyert meg, egy nagyon szép manőverrel.

A silverstone-i hétvégét követően viszont már nem csak Verstappenre, de a francia versenyzőre is elkezdtek figyelni, mivel nem mindennapi bemutatkozást  produkált: két pole pozíció, három dobogós helyezés, abból egy futamgyőzelem.

A következő hockenheimi hétvégén ugyan az első futamon csak kilencedik lett, de az azt követő tizenhét futamból tizenötöt a dobogón fejezett be (a másik két futamon nem szerzett pontot). Ebből hétszer nyert, nyoclszor pedig második lett, aminek köszönhetően igen komoly lépéseket tett a bajnoki cím bebiztosítása érdekében.

Az ezt követő osztrák hétvége, mely a szezon nyolcadik állomása volt, nagyon nem alakult jól számára: egyik futamon sem tudott pontot szerezni. Szerencséjére az osztrák hétvége csak egyszeri kisiklás volt: Nürburgringen előbb hatodik, majd harmadik lett (az utosló futamon kiesett), míg Imolában futamgyőzelmével, egy negyedik és egy harmadik helyezéssel akkora előnyre tett szert a pontversenyben, hogy az utolsó, második hockenheimi hétvége előtt bebiztosította a bajnoki címet. Az utolsó hétvégén már nem is állt dobogóra: két hetedik és egy negyedik helyezés volt ott a mérlege.

A 33 futamból álló évadot végül 21 dobogós helyezéssel, 9 futamgyőzelemmel,15 pole pozícióval és 478 ponttal zárta, 58 ponttal (itt is az F1-ben használt 25-28-15-ös pontrendszert használtak) megelőzve a negyedik F3-as Eurószériás/ Európa-bajnoki szereplését teljesítő brit, Tom Blomqvistet. 

A harmadik helyen a szezonbeli egyik legfőbb riválisa, Max Verstappen végzett 411 ponttal, akikkel a szezon során többször is megvívtak egymással a pályán- igaz ezekből a legtöbbször a holland került ki győztesen, azonban Ocon sokkal konzisztensebb, stabilabb volt a szezon során, ennek is volt betudható, hogy ilyen nagy előnnyel lett európa-bajnok. 

Ocon és Verstappen párharca a F3-as Európa-bajnokságon. Pár évvel később a Forma-1-ben is találkoztak

Mr. stabilitás

Köszönhetően annak is, hogy a Red Bull egy év F3-as szereplést követően, 17 évesen Forma-1-es ülést adott Max Verstappennek, az őt legyőző Esteban Oconra is felfigyeltek- csak nem lehet ügyetlen az a gyerek, aki közös szezonjuk során képes volt legyőzni a szupersztárként beharangozott versenyzőt.

Ocon a Lotusnak köszönhetően, a 2014-es Abu Dhabi Nagydíj első szabadedzésén kipróbálhatta a csapat akkori autóját. (Privát teszten, korábban már vezethette a 2012-es autót) Így a francia versenyző 18 évesen megtapasztalhatta, milyen egy F1-es hétvégén egy F1-es csapatnál dolgozni.

2015-ben viszont már nem maradt a Lotus kötelékében, mivel a Mercedes azt követően, hogy a Red Bull lecsapott Verstappenre, ők leigazolták a junior csapatukba Ocont. Azt az embert, aki egyszer már legyőzte a hollandot.

Ám míg a holland 17 évesen a Forma-1-ben pallérozódott, addig Ocon az ART Grand Prix csapat színeiben a GP3-ban versenyzett.

És micsoda szezont teljesített!

Az évet végig küzdötte a Trident csapatnál versenyző, olasz Luca Ghiottóval, aki egészen az utolsó hétvégéit vezette a GP3-as bajnokságot. Az utolsó, Abu Dhabi Nagydíjnak úgy vágtak neki, hogy az olasz versenyzőnek 2 pont előnye volt Oconnal szemben.

Hiába nyert addig Ghiotto öt futamot, míg Ocon csak egyet, a francia tehetség az F3-ban is bemutatott konstans, stabil teljesítményével ott tudott maradni ellenfele sarkában. 

Mivel a GP3-ban a pole pozícióért (4 pont) és a leggyorsabb körért (2 pont) is jár pont, így ezen egységeknek is fontos jelentősége volt a szezonzáró hétvégén. Oconnak sikerült elhappolnia  a polet, amivel átvette a bajnoki összetettben a vezetést, 2 pontos előnnyel. 

Az első futamot végül csak a negyedik helyen fejezte be, de mivel Ghiotto csak mögötte futott be, ráadásul Oconnak a leggyorsabb kört is sikerült megfutnia, így a vasárnapi, fordított rajtrácsos futamnak úgy vágtak neki, hogy ő vezetett, 6 ponttal. 

Ennek értelmáben Ghiottónak muszáj volt a legjobb öt között végeznie, amit sikerült is teljesítenie, negyedik lett. Azonban Ocon annak ellenére is a harmadik helyen ért célba, hogy a futamot vetélytársa mögött, az ötödik helyen kezdte meg. Ezzel pedig a 19 éves francia versenyző egy évvel az F3-as bajnoki címét követően a GP3-ban is csúcsra ért, rekordot jelentő 253 ponttal.

Azonban nemcsak emiatt volt ez a bajnoki cím különleges, Egy futamgyőzelemmel ugyanis, se előtte, se utána nem nyert senki a GP3-as bajnokság 2010 és 2018 között íródó történelme során. Fontos emellett megemlíteni azt is, hogy a 18 versenyből 14-et a dobogón fejezett be (egy győzelem, három harmadik helyezés és tíz második helyezés), ami közül a legőrültebb statsiztikai mutató a zsinórban elért kilenc (!) darab második helyezés. Ha pedig a bahreini hétvége eredményeit is hozzávesszük, akkor tizenegy futamból tízszer végzett a második helyen, egyszer pedig a harmadikon, azaz a zsinórban elért tizenegy dobogós helyezés is rekord a sorozatban.

A megszerezhető pontok átlagában (58,9%) viszont csak a második legjobb volt a sorozat történelme során, ezt a rekordot 2017-ben George Russel döntötte meg, aki az aktuális szezon pontjainak az 59.9%-át szerezte meg.

Időmérőkön egyébként nem volt annyira eredményes, mint egy évvel korábban az F3-ban. Kilenc időmérőből hármat nyert meg, azonban ha hozzátesszük, hogy az év utolsó három kvalifikációját sikerült megnyernie, akkor láthatjuk azt, hogy az évad végére sikerült meglelnie az egy körös versenytempóját.

A szezon során ismét vezethetett Forma-1-es autót, most a Force India autóját vezethette az évközi teszteken, amely csapat tagjaira nagyszerű benyomást sikerült tennie...

Karaván élet

Mint látható Ocon pályafutása egyre jobban ívelt felfelé. Azonban a kezdet nem volt annyira egyszerű, hiába volt tehetséges. 

Szüleinek majdhogynem minden pénzüket az ő karrierjébe fektették, nagyon sok áldozattal járt a részükről. Olyannyira, hogy kezdetben karavánban éltek, s járták a Formula Renault versenyhelyszíneit.

"Nem volt egyszerű. Nagyon sok mindenről lemondtak azért, hogy tudjam folytatni a versenyzést. 

"Sokáig egy lakóautóban éltünk. Az összes pénzre szükségünk volt, hogy finanszírozni tudjuk a versenyzést. Aztán nagy szerencsém volt, hogy bekerültem a Gravity Akadémiára, akik már pénzzel tudták támogatni a karrieremet. Majd a Lotus junior csapatába kerültem, aminek egészen az F3-as bajnokságig a tagja voltam, utána pedig jött a Mercedes. Nagyon szerencsés voltam, mert ha ők nincsenek, akkor már a gokartozás után véget ért volna a karrierem" - nyilatkozta még 2017-ben a francia versenyzp a Gptodaynek. 

Ocon elmondta, karrierjéhez nagyon kellett, hogy szülei higgyenek benne, így képesek voltak azt az áldozatot is meghozni, hogy az első években nomád életstílusban éltek,

"A szüleim nagyon hittek benne, tudták, hogy tehetséges vagyok.

"Mikor egy versenyhétvége véget ért, beszálltunk a lakókocsiba és elmentünk az iskola elé. Itt aludtam, s mikor hallottam az iskola csengőjét, felkeltem és bementem az iskolába. 

"11 vagy 12 éves voltam ekkor, és így visszatekintve nagyon boldog voltam, hogy egy lakókocsiban éltem. Élveztem az életemet. Állandóan gokartozhattam és ez nagyszerű volt számomra."

 Renault és a Mercedes  

A zsinórban megszerzett két bajnoki címével, 2016-ra annyira felkapott lett, hogy az akkor gyári csapatként a Forma-1-be visszatérő Renault is igényt tartott a szolgálataira. Őt nevezték ki a csapat hivatalos teszt- és tartalékversenyzőjének, így Ocon a Lotust követően ismét kapcsolatba került Estone-nal. 

Azonban ő továbbra is a Mercedes juniorja volt, akik amíg nem sikerül neki ülést találni a Száguldó Cirkuszban a német túraautó bajnokságban (DTM) helyezték el.

Az év első felét így kettős szolgálatban teljesítette: mikor nem a DTM-ben volt jelenése, akkor a Renault Forma-1-es csapatánál, akik négy első szabadedzésen is engedték őt vezetni az aktuális autót.

Talán a Mercedesnél érezték, hogy nem jó, ha ennyire közel engedik neveltjüket a franciák alakulatához, így elkezdtek azon dolgozni, hogy valahogy a másik junior versenyzőjük, Pascal Wehrlein mellé beültessék őt a Manorba, mely ekkor a Mercedes junior csapataként működött. 

Végül a nyári szünetre sikerült megállapodni a brit kiscsapattal: az indonéz fizetős versenyzőjük, Rio Haryanto munkáját megköszönték, Ocont pedig beültették.

Három héttel a huszadik születésnapja előtt a Manor Forma-1-es csapatával bemutatkozhatott a Forma-1-ben.

Forrás:Gptoday.net

Képek:  F1.com