Három verseny telt el eddig a 2019-es Forma-1-es világbajnokságból, és eddig mind a három futamon a Ferrari csapatutasítást alkalmazott. Jól teszi a Ferrari, hogy ennyire igyekszik segíteni Sebastian Vettelnek, vagy inkább hagyniuk kellene versenyzőik szabad versenyzését?
„Szerintem teljesen természetes, ha bizonyos helyzetekben Sebastian lesz a kedvezményezett, különösen a szezon korai szakaszában” – nyilatkozta Mattia Binotto, a Ferrari csapatfőnöke még februárban, a 2019-es Ferrari autó bemutatóján.
Arra viszont nem biztos, hogy számított, hogy már rögtön az évad elején szembesülnie is kell ezzel a helyzettel. Ez főleg Charles Leclerc-nek nagy dicséret, aki egyből ráérzett a SF90 tempójára, s ugyan 2016 óta a Ferrari családhoz tartozik, ám ennek ellenére arra lehetett számítani, hogy az évad elején még hozzá kell szoknia az új környezethez, ahogyan azt látjuk Pierre Gasly-nál.
De nem! Leclerc Lewis Hamiltoni, Max Verstappeni gyorsasággal szokott hozzá az új feltételekhez, illeszkedett be új csapatába, és már rögtön az első adandó alkalommal képes volt a nála sokkal rutinosabb, négyszeres világbajnok csapattársának tempóját hozni. A teszteken már érződött is, hogy Leclerc még megnehezítheti a csapat életét gyors alkalmazkodó képességével, miközben Binotto a téli teszteket követően elmagyarázta, hogyan kell majd értelmezni Vettel elsőbbségét.
„Szabadon versenyezhetnek mindketten. Nem fogjuk arra kérni Charles-t, hogy lassítson, és nem fogjuk arra kérni Sebastiant sem, hogy legyen gyorsabb. Mindkettőjüktől a maximumot várjuk, hogy hozzák a legjobbjukat. Csak annyit mondtunk, hogy ha kétértelmű helyzetekbe kerülünk, a tapasztaltabb versenyző, Sebastian mellé fogunk állni, mert ő már évek óta nálunk van, világbajnokságokat nyert, és ő a mi bajnokunk.”
A kép tiszta. Leclerc elméletileg nem másodszámú, hanem ha „kétes” szituáció van, akkor inkább Vettelnek szavaznak bizalmat a nagyobb rutinja miatt. Ha őszinték akarunk lenni, ebbe a kétértelmű helyzetbe valóban beletartozhat az, ami most vasárnap történt. Hiszen Binottóék valóban gondolhatták úgy, hogy Vettel tényleg jobb tempóra képes, mint a 21 éves monacói. Hozzáteszem, szerintem jogosan.
Hogy miért?
Nos, a hétvége egészét tekintve, itt Kínában egy hajszállal Vettelt tűnt végig a meggyőzőbbnek csapaton belül, bár tény és való, amellett pedig butaság lenne elmenni, hogy Leclerc egy kisebb hendikeppel indult. A pénteki második edzés második felében már nem tudott kigurulni a pályára, pont akkor, amikor a versenyszimulációkra került volna a sor. Az időmérőn viszont ennek ellenére, csak 25 ezreddel maradt alul csapattársával szemben egy olyan körrel, ami elmondása szerint nagyon messze volt a tökéletestől. Viszont ettől még neki jutott a negyedik rajthely, míg Vettelé lett a harmadik.
Azzal a monacói is teljesen tisztában volt, hogyha a futamon ő akar lenni a kezdeményezett, akkor muszáj lesz a rajtnál megelőznie csapattársát, ami sikerült is. Ám Vettel ezt követően nem szakadt le róla, végig ott loholt a nyakában. A közvetítésben az látszódott, hogy a négyszeres világbajnok ugyan gyorsabban tudna haladni, de annyival mégsem gyorsabb, hogy előzni is tudjon.
Az első körökben még úgy tűnt, hogy a csapat hagyni fogja versenyzőiket versenyezni. Ha pedig esetleg Vettel annyival gyorsabb, akkor majd előzni fog, de tempója nem volt sokkal gyorsabb.
És akkor eljutottunk a 9. körbe.
„Charles, tudsz gyorsabban menni?” – tette fel a kérdést Leclerc mérnöke pilótájának, mire a monacói azt felelte, hogy igen.
Két körrel később ismét szólt neki a mérnöke: „Gyorsabban kell menned, különben el kell engednek Sebastiant.”
Még a körnek sem lett vége, mikor jött a következő üzenet: „Engedd el Sebastiant…”
Mérnöke még végig se mondta, amit akart, mikor is Leclerc kissé ingerülten közbeszólt: „De… éppen elhúztam volna! Elhúztam volna, de… akkor elengedem…”
A monacói ezután illedelmesen félreállt csapattársa elől a célegyenesben, utat adva neki, hogy gyorsabban haladjon. Igen ám, de Vettel olyan sok időt töltött el Leclerc szélárnyékában, hogy azt már a gumiijai is megérezték. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a német versenyző ezt követően a hátsó hosszú egyenes végén elfékezte magát. Sőt, a 14. körben ismét elrontotta a féktávot, ezzel magára húzva a monacóit, aki rádión jelezte, hogy nem elégedett: „Sok időt veszítek mögötte. Nem tudom, érdekel-e titeket vagy sem…”
Leclerc ekkor már jogosan volt elégedetlen, mert időközben egyre közelebb került hozzá Max Verstappen, aki aztán a bokszkiállásokat követően átugrotta őt.
De miért is akarta ennyire a Ferrari a helycserét?
A válasz erre az, hogy a csapat vezetői úgy gondolták, Vettel van annyival gyorsabb, hogy harcolhasson a Mercedes versenyzőivel. Miután Leclerc elengedte Vettelt, a német „csak” három másodperccel volt lemaradva a második helyezet Bottastól, azaz ha 2 másodperc környékére ledolgozta volna a hátrányát, egy korábbi kiállással lett volna esélye az elévágásra. Leclerc tempója nem volt meg ahhoz, hogy tartsa az iramot a két Mercedesszel, de amíg Vettelt nem engedte maga elé, addig nem derült ki az sem, hogy a német sem tud elég gyorsan menni a Ferrarival ahhoz, hogy legalább a második helyért harcba szállhasson. Egész egyszerűen ezen a hétvégén a Ferrari elmaradt a Mercedestől.
Innen nézve érthető, és jó ötlet volt a helycsere, csakhogy adja magát a kérdés: ha a Ferrarinál látják, Vettel sem sokkal gyorsabb, mint Leclerc, akkor nem kellene-e visszacserélni a pozíciókat?
Abban nem vagyok biztos, hogy ezen valóban gondolkodtak-e a csapaton belül, ha igen is, akkor a döntésük mérlegelését nagyban megzavarhatta Max Verstappen közeledése, aki végül annyira közel került hozzájuk, hogy mikor kiállt kereket cserélni, akkor már nyilvánvaló volt, hogy muszáj lesz erre reagálniuk, méghozzá Vettellel. Ez volt ebben a szituációban a legjobb döntés, mert ha egy körrel később nem hozzák Vettelt, akkor a harmadik helyet is elveszítették volna.
Ebből viszont pont Leclerc jött ki a legrosszabbul, akinek nem elég, hogy fel kellett adnia a rajt után szerzett pozícióját, de olyan kényszerhelyzetbe került, amivel a negyedik helyet is elveszítette. Talán ezt a pozíciót később vissza tudta volna szerezni a monacói, azonban csapata úgy döntött, hogy megpróbálkoznak vele azzal, amit tavaly a Mercedes oly sokszor megcsináltatott Bottasszal. Azaz feltartani addig a második kerékcseréről kijövő Bottast, amíg Vettel nem éri utol.
Ez alapvetően nem lett volna rossz taktika, ha egy olyan pályán vagyunk, ahol nehezebb előzni. Leclerc viszont így is megtette, amit csak tudott, de végül a frissebb és ráadásul lágyabb összetételű gumikon levő Mercedeses pilóta könnyedén elment mellette. Innentől kezdve pedig Leclerc versenye pedig végleg megpecsételődött, mert miután ő is másodjára kiállt kereket cserélni, visszaesett Verstappen mögé, tetemes lemaradással.
Akkor most jól döntött a Ferrari?
Utólag talán elmondhatjuk, hogy nem, mert végül így sem lett esélyük még a második helyre sem. Viszont azt meg el kell fogadni, hogy a verseny adott szakaszában Binottóék sem tudták, hogy Vettel sem lesz képes gyorsabban haladni, mint a két Mercedes. Ráadásul Binotto ezzel a döntéssel pont azt akarta elkerülni, amit Maurizio Arrivabene idejében többször is előfordult, hogy a gyorsabb pilótát nem engedték el időben.
Jó példa erre a 2018-as Német Nagydíj, mikor Vettel bokszkiállást követően csapattársa, Kimi Räikkönen mögé tért vissza, aki csak a jóval korábbi kiállásának köszönhetően előzte meg őt, így a logika azt diktálta, hogy megcserélik a pozíciót a két versenyző között. Csakhogy ezt kezdetben nem akarták megtenni, így Vettel fennakadt a saját, hátrányosabb taktikán lévő csapattársán. Mire pedig megkérték Räikkönent, addigra a német jelentősen veszített előnyéből. Az pedig már más kérdés, hogy végül az eleredő esőben Vettel kicsúszott, és kiesett…
Binotto most pont azt akarta elkerülni, hogy a gyorsabbnak tűnő pilótájuk ne kerüljön akkora hátrányba a két Mercedeshez képest, amit már nem tudna ledolgozni.
Azt muszáj megjegyezni, hogy a Ferrari nyerni akart Kínában, főleg az első két futam fiaskói után. Az pedig nekik valószínűleg mindegy volt, hogy ezt Vettellel vagy Leclerc-kel érik el. Én azt gondolom, hogy fordított esetben Vettellel is megcsinálták volna ugyanezt, ahogyan megtette Arrivabene is Brazíliában, mikor Räikkönen javára hajtottak végre csapatutasítást.
„Megértem Charles érzéseit, sajnálom is őt. Azonban a verseny azon szakaszában a Mercedes egy kicsit gyorsabb volt, és mi adtunk egy esélyt Sebastiannak, hogy lássuk, képes-e tartani ezt a tempót, mert ez kulcsfontosságú volt a verseny szempontjából. Ez nem arról szólt, hogy az egyik versenyzőt előnyben részesítettük a másikkal szemben, hanem arról, hogy a csapat próbálta megtenni a tőle telhetőt a verseny egy korai, de fontos szakaszában” – nyilatkozta a futamot követően Binotto, akinek szavaiból kiderül, hogy nem egy esetleges pilótarangsor miatt kérték Leclerc-et Vettel elengedésére.
Szerintem a csapat akkor és ott nem hibázott, mikor meg akarták nézni, hogy Vettel tud-e gyorsabban haladni a pályán, a hibát inkább akkor követték el, mikor kiderült, hogy nem, vagy legalábbis nem annyival, mint arra lehetett volna számítani. Itt lehet előbb-utóbb szólni kellett volna Vettelnek, hogyha nem tud gyorsabban haladni, akkor vissza kell adnia a pozíciót, csakhogy igen, közben megjött Verstappen, majd jött is a bokszba. Ezután pedig már nem lehetett variálni…
Mi várható ezután? Leclerc végleg másodikszámú?
Ettől szerintem egy Leclerc szimpatizánsnak sem kell tartania. Valóban Leclerc eddig mind a három futamon kapott csapatutasítást, de azt érdemes megnézni, hogy mind a három szituáció más és más volt.
Ausztráliában már a verseny vége felé jártunk, a csapat nem akarta megkockáztatni, hogy elveszítsék a negyedik-ötödik helyet.
Bahreinben azért kérték meg a monacóit, hogy várjon két kört, hogy elszakadjanak az üldözőiktől, ezzel se kockáztassák azt, hogy egy esetleges belharc esetén feljöjjön rájuk Hamilton. Nos, Leclerc itt végül nem is tartotta magát az utasításhoz, nem is lett volna értelme, hiszen akkora volt a célegyenesben a sebességkülönbség, hogy könnyedén maga mögé utasította Vettelt.
És volt a mostani.
Mivel a bajnokságban eléggé egy szinten állnak (4. hely Vettel 37 pont, 5. hely Leclerc 36 pont), így tudatosan, előre elhatározva egyikőjük mögé sem fognak beállni, ez szinte biztos. Nem is lenne bölcs döntés, hiszen ha most beállnának Vettel mögé, aki tegyük fel a következő két futamon egyaránt nullázna, akkor muszáj átállniuk Leclerc-re, de mi lesz azután, ha ő is kétszer nullázna egymás után? A bajnokság ennyire korai szakaszában, még nem szabad felállítani egy pilótarangsort. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy a Ferrari sem gondolkozik még ezen.
Viszont az megint más kérdés, hogy a hétvégét követően Leclerc-ben milyen nyomott hagyott az eset. Attól nem kell tartani, hogy ezután fel fogja venni a vízhordó szerepet, sőt a mentalitását ismerve, ezután erősebben térhet vissza, hogyha csapat legközelebb is döntési helyzetbe kerül, akkor már inkább neki, mintsem Vettelnek szavazzanak bizalmat. .
Egy biztos, a Ferrarinak idén még bőven fog problémákat okozni a pilótapárosuk. Ez pedig nekünk nézőknek mindenképpen csak jó lehet. Látni, ahogyan a jövő csillaga szembeszál a négyszeres világbajnokkal. Kettőjük párharca még sok izgalmat tartogathat a szezon hátralevő részében. Kérdés, hogyan tudják ezt végig kezelni Binottóék?
Forrás: m4sport.hu
Képek: fia.com
